2.Fejezet

Rosalie már fel volt öltözve,biztos ,hogy el fogok késni már semmi kétségem felőle . Csak rám várt már szegény én meg itt álmodoztam,jaj.Hamar siettem a kocsihoz és beültettem ,elindultunk.Az út most tünt a leghosszabbnak,nagyon siettem ,még szerencse,hogy a könyvemet nem vették el.Hamar berohantam a bölcsődébe  a nevelőnő nagyon megértő volt,elköszöntem Rosalietől és siettem tovább a sulihoz,az első órám olasz,tuti,hogy meg fog ölni a tanárnő,nem megy valami jól nekem az olasz,igaz olaszul beszélek a barátaimmal meg a  suliban ,de otthon angolul és a nyelvtant még most sem tudom felfogni .de mind1 ,bekopogtam a terembe ,bekérözködtem  ,jókedvében kaptam a tanárnőt,hamar a helyemhez sétáltam,,kipakoltam a cuccaimat és próbáltam bekapcsolodni a leckéhez..Ez az óra nagyon unalmas volt.A szünetben Valevel és Lizzyvel bementünk a mosdóba és   lemostz ora kíntásait az arcunkról.Tükörbe nétem és majd elvísítottam magam,gogy lehet,hogy nem szóltak ,hogy ennyirerémesen nézek ki,ez több mint sok.A hajam óocos ,az arcom halál sápadt  és nagyon sovány vagyok.Vajon mi a szösz bajom lehet?!Beteg vagyok ay már bíztos.
Ez volt az utolsó mondat amit a mosdóban  mondtam.,mert hirtelen szédülni kezdtem és elájultam.Még a távolból mindha hallottam volna Lizzy és Vale kérdéseit.
  -  Rosszul vagy,beteg vagy?-kérdezték egyszerre .
A követkeyö pillanatban ,már a betegszobában feküdtem,ahol Vale,Lizzy és Dr.Wilson volt.
A doktor úr vizygágatott és a fejét csóválta.
-Mi baja?-kérdezték a barátaim.
-Igen,mi bajom van?.kérdeztem és felültem az orvosi ágyon.
-Hát azt hiszem Miss.White ,hogy ön az elmúlt napokban teljesen kíszáradt,nem ehettett rendesen és nem is ivott elég folyadékot.
-És  akkor ez komoly baj,vagy járhatok továbra is suliba?
-Há ez,lehetetlen lesz,mivel 1 heti pihenést rendelek el számodra.
-Sajnálom,de én iskolába kell vigyem a testvéremet,ugyhogy ez lehetetlen lesz,attol tartók.
-Ide idefigyeljen Maza,ha nm akarja feldobni a talpát 1 hünap múlva,akkor otthon marad és  renszeresen eszik,iszik.
-Rendben,akkor megyek haza.
-Felirok valami vitamínokat,azokat renszeresen szedje 1 hónapig ,majd jöjjön vissza kontrólba.
-Rendben ,doktor úr.
-Gyere segítünk haza menned-mondta Vale és Lizzy,közben pedig felsegítettek az ágyból.
Közben hazaértünk,és bementünk a házba.
-Köszönöm,hogy hazahoztatok-mondtam nekik.
-Nincs mit megköszönnöd.
-Rosalieért meg ne aggodj,mi elvisszük minden nap a bölcsödébe és haza is hozzuk,Jaket meg szemmel tartjuk és amikor hozzuk haza Rosaliet akkor leadjuk a leckéket,hogy ne maradjál el velük,igy nem lesz annyi pótólni valód.
-Köszönöm szépen nektek-megöleltem és megpusziltam   öket.
Felmentem és  lefeküdtem,nagyon kífárasztott ez a mai nap..lehet ,hogy mégis súlyos a helyzet..még sosem éreztem ennyire gyengének magam.
 Ahogy betakaróztam,már magába kerített a fáradság..elaludtam.
Nem túdom ,mennyit aludhattam,de egy bíztos,mikor felkeltem már sötét volt,tehát 8 már el volt múlva.Ahogy lassan feltámpászkodtam az ágyamon,észrevettem hogy a szobámban a heverőn ,ott üldögél anya ,egy teűs csészével a kezében.
Szia bogaram,hogy érzed magad?-jött  közelebb és simogata mrg a fejem ,mint koskoromban,mikor betegen az ágyban feküdtem és ő teát hozott nekem.
-Hát sokkal jobban vagyok ,mint  délelőtt voltam.
-Nagyon ránk ilyesztettél...mindnyájan nagyon megilyedtünk..a barátaid ma már 5ször hívtak,hogy megtudják mi van veled.
-Honnan tudod?
-Hát ma mikor elhagytad az orvosi rendelőt,a doktor felhívott és közölte,hogy mi van veled én pedig rögtön haza jöttem.
-Nem kellett volna jól vagyok,csak kimerített a sok tanulás.
-Mindig is mondtam neked,hogy étkezzél renszeresen és főleg,hogy reggelizzél..ezlrt kicsit haragszod..de sebaj..felveszek valakit a galériába,hogy segítsen a múnkába és én pedig csak néha megyek be,mikor ti már suliban vagytok,igy tudok rétok főzni és tudom ellenöryzni,hogy esztek e renszeresen.
-Nagyon örülök ennek a hírnek,hiszen igy többet leszel velünk..mint a galériában.
Anyával még beszélgettünk pár dologról,majd  kiment a szobámból.
 Ekkor bejött Jake és elkezdett érdeklödni..hogy mért is lettem rosszul és hogy ugye nem terhes vagyok..hát ez abszurd a saját öcsém azt feltételezi ,hogy terhes vagyok és titkolom...de végül elhitte,hogy ténleg beteg vagyok..gondolom sápadtabb voltsm ,mint általában.Jü éjt kivánt,majd elment..gondolom a szobájába és nm mászott ki az ablakon és  a haverjaival lóg.
1 óra lehetett de én még nem tudtam aludni..ezért elövettem egy fantasy könyvet és elketdtem olvasni..elolvastam pár oldalt...kb a könyv negyedét,mire elnyomott az álom és elaludtam akönyvvel eggyütt.
Valami nagyon rémisz töt álmodtam... reggel Rosalie az ágyam szélén ült és szolitgatott..
Felébredtem..megdörzsöltem szemeimet és felültem..
-Igen csillagom..mi a baj?
-Maya...nagyon csúnyát álmodtam..nem tudok egyedül aludni és anya nincs a szobájában...
-Gyere ide..veled aludhatsz..meddig kell készülödjél
Bebújt mellém a paplan alá és tovább aludtunk..
Nemsokára már kellett kelljen Rosalie ..ezért én felköltöttem és felöltöztettem....de anya még mindig nincs itthon..lehet ,hogy történt valami..
Nagyon megkönnyebbültem mikor anya  kocsiját megpillantottam az udvarón..de mikor belépett gondterheltnek tünt
-Mi történt anya?-néztem rá
Rosaliet felküldük hogy ne hallja  a  beszélgetést..és anya elmesélte,hogy az éjjel kirabólták a galériát és egyik szomszéd szerint valami kamasz fiuk voltak ..allitása szerint Jake haverjai de nm mondja bíztosra...
Most mi lesz a galériában volt minden pénzünk befektetve és most ,hogy kirabólták...lehet hogy tönkremegyünk!!!!